Füzérradvány története

A település eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte.

Az Árpád kortól a 17. századig többször cserélt gazdát. 1270-1272-ben királyi birtok,
majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz,
majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta.

1567-ben a Perényi család kihalt, a vár a kincstárra szállt,
majd 1603-ban Báthory Erzsébetre, gróf Nádasdy Ferenc hitvesére.

1620-ban már a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt a vidék ura. 1626-ban az özvegye a leányának,
Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta férje zálogbirtokát az ott kastély módjára épült
kúriával együtt és kötelezte lányát, hogy a radványi templom építését fejezze be.

Zsófia 1660-ban visszaadta Füzért Nádasdynak, de Radványt, az ott álló kúriával együtt megtartotta.
1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta
Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve Füzért és tartozékait is.

1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselőjének adományozta Radványt,
melyet 1686-ban Károlyi László kap meg királyi adományként. A királyi adományozással megkezdődött
a füzérradványi kastély Károlyiak által történő birtoklásának több mint két és fél évszázados története.